KF51 Panther – az új generációs ragadozó

Gondolatok a Rheinmetall következő generációs harckocsijáról

írta: Pánczél Mátyás

Szinte egyidőben volt látható Magyarországon a Rheinmetall új (4. generációs) harckocsiprojektje, a KF51 Panther [1] és a Krauss-Maffei Wegmann gyárból, a Magyar Honvédség részére, minőségbiztosítási vizsgálatra leszállított Leopard 2A7HU. [2] Amíg az utóbbi a 2018-ban megkötött szerződés részeként, az előbbi a Zalazone ipari parkban felépült, Rheinmetall Lynx gyáravató ünnepség keretében érkezett Hazánkba és rögtön kérdések sokaságát vetette fel…

Jelen cikkben kísérletet teszek arra, hogy bemutassam a még fejlesztés alatt álló KF51 Panther harckocsit, valamint a benne rejlő lehetőségeket egy kutató szemszögéből.

Lentebb a publikusan elérhető információkból nyert elemzésem olvasható!

Bevezető:

A harckocsi – akárcsak a többi fegyver(rendszer) – folyamatosan fejlődik, amelynek célja mára nemcsak a tűzerő, a túlélőképesség és a mobilitás növelése, hanem a harcképesség egészére kivetített, digitális rendszerintegrációra és azonos platformra való törekvés is, amely leginkább a harcvezetés és az üzemeltetés hatékonyságát segíti, egyben egyszerűsíti. Az új technológiák alkalmazása lehetővé teszi, segíti és megkönnyíti (egyszerűsíti) a harc sikeres megvívását. Természetesen a műveleti képesség fokozásának kulcsa a jól képzett katona, ugyanakkor ennek eléréséhez a fejlett harceszköz alkalmazása is elengedhetetlen. Az egyes harckocsigenerációk – mindannak ellenére, hogy sokszor nem választhatóak el élesen egymástól – mindig a technológiai fejlődés hatására változtak. Ma sincs ez másképp. De mi lehet a jövőbeli harckocsiprojektek iránya, amikor a közelmúlt fegyveres konfliktusainak tapasztalatai olyan kérdéseket hoztak felszínre, amelyekre a világ egyetlen rendszeresített harckocsija sem tudja jelenleg a választ megadni? Úgy tűnik, hogy az egyes tanulmányok a 2035/40 körüli időszakra datálják a harckocsik (és más, páncélozott harcjárművek) generációugrását, amely leginkább a közelmúlt konfliktusaiban levont tapasztalatok alapján kidolgozott, a páncélosok elérni kívánt műveleti képességéhez igazodó kialakítás és a kifejleszteni kívánt, új technológiát felvonultató, stabilan működő berendezések gyárthatóságán és integrálásuk lehetőségén múlik.  Az egyes országok (és szövetségek) hadseregei és hadigyárai tehát minden bizonnyal levonták a maguk következtetéseit és meg is kezdték a jövő következő (legyen most negyedik) generációs harckocsijának fejlesztését, amelyek az újabb tapasztalatok arányában, a tervezés és tesztelés fázisában is módosul(hat)nak.

Közös európai harckocsi?

A KF51 Panther elemzésekor elengedhetetlen a világ, főként az európai harckocsikoncepciók és -projektek vizsgálata, hiszen így behelyezhető abba a folyamatba, amelynek részese.

2012-ben Franciaország és Németország döntést hozott (majd 2018-ban meg is állapodott), hogy közösen fejlesztik ki államaik részére a jövő alap harcjárműrendszerét – köztük a harckocsit is. A projekt a Main Ground Combat System – MGCS – (szárazföldi alap harc[jármű]rendszer) elnevezést kapta. Német részről a Krauss-Maffei Wegmann (a Leopard 2 gyártója), francia oldalról a Nexter (a Leclerc gyártója) kapott felkérést az együttműködésre. A megállapodás előtt, 2015-ben, 50-50%-os tulajdonosi aránnyal alapítottak egy közös céget KMW+NEXTER Defense Systems (KNDS) névvel. A cél az volt, hogy a jelenleg alkalmazott harckocsik kifutási idejére – megközelítőleg 2035-re – sorozatgyárthatóvá váljon egy olyan azonos platformra szerelt harcjárműrendszer, amely megfelel a 21. századi harcmező kihívásainak, emellett – az államok akarata és a lehetőségeik tükrében – megteremteni a lehetőséget, hogy az Európai Unió (elsősorban NATO tag) hadseregei egységesíthessék ebbéli arzenáljukat. Természetesen ennek az egyik legdominánsabb eleme a harckocsi. Az első hallásra talán túlzó elképzelésnek azért lehet létjogosultsága, mivel az EU-n belül a közel 6000 darabos harckocsiflotta 17 típusból (és ezek módosításaiból) áll, eközben az Egyesült Államok 2500 harckocsit számláló parkja egy típusra épül. [3] A 2018-ban megrendezett Eurosatory kiállításon a KNDS bemutatta az Enhanced Main Battle Tank-ot (hatékony alapharckocsi), amely a Leopard 2A7 alvázra épített Leclerc torony volt. Így a Leopard 2A7-től 6 tonnával könnyebb harckocsi, mobilitásának megtartása mellett magán hordozta az új technológia beépítésének lehetőségét. A típus bemutatásának célja az volt, hogy az MGCS feltételezett vásárlói és a Leopard harckocsikat alkalmazó államai a sorozatgyártásig rendelkezzenek egy ütőképes páncélossal.

2019. decemberében, a Rheinmetall bevonásával leányvállalatot hozott létre a KNDS (AGRE), így a második német fegyvergyár is bekapcsolódott a munkába. Az elképzelések szerint a három fejlesztési fázisban elkészített harckocsi olyan nagymennyiségű, új technológiára épülő berendezéseket tartalmazott, amely fizikailag egy harcjárműben már nem volt elhelyezhető, így megkövetelte az azonos platformra épülő, támogató harcjárműpark integrálását, azaz egy teljes rendszert kínált. Az MGCS harcászat-technikai elemzésére talán egy másik cikk keretében vállalkozom, azonban e sorok keretében, a KF51 Panther szempontjából fontos megjegyezni, hogy az MGCS fő fegyverének a Nexter a 140mm ASCALON-t, amíg a Rheinmetall a 130mm-es Rh-130 L/52 ágyút javasolta.   

Noha az MGCS mérnöki munkálatai tovább folynak, mára úgy tűnik, hogy a francia-német együttműködés megtörni látszik, tekintve, szinte semmilyen területen nincs egyetértés az országok között. 2023. augusztusában Franciaország Olaszország felvételét javasolta a projektbe. (Megjegyzendő, hogy Olaszország 256 darabos harckocsiflottát kíván üzemeltetni a jövőben, amelyet két típusból állítanak fel: 125 darab – 2024-től elérhető – Ariete C2, valamint a továbbiakat a 2028-tól várható Leopard 2A8 harckocsikból.) Minden bizonnyal sikertelen volt a francia fél elgondolása, tekintve 2023. szeptemberében Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország megállapodást írt alá a Leopard 2 harckocsi utódjának közös fejlesztéséről…

Joggal merül fel a kérdés, hogy a fentiek hogyan kapcsolódnak a KF51 Panther harckocsihoz? Több szálon is, hiszen úgy tűnik, a legfontosabb kérdésben – azaz hogyan állnak most az európai államok egy új generációs, vagy közös európai harckocsihoz –, nem igazán kedvező kilátásokkal rendelkezik az MGCS projekt. Mindazon túl, hogy Franciaország és Németország nem tudott megegyezni – többek között – az alapvető harcászat-technikai tulajdonságokban és az MGCS-sel szemben támasztott hadműveleti képességekben sem, Európa országai nem kívánják megvárni a közel 10-15 év múlva esedékes technológiai ugrás eredményét, hanem a jelenleg és a közeljövőben elérhető harcjárművek vásárlását részesítik előnyben úgy, hogy szinte a világ minden tájáról szereznek be páncélosokat. Tökéletes példa erre az összes – tegyük hozzá, főként európai – Leopard 2A7 és az A8 harckocsit választó nemzet és ide sorolható Lengyelország is, aki viszont jelenleg 4 különböző típust üzemeltet (PT-91 – fokozatosan kivezetik az állományból, Leopard 2, K2 Black Panther és M1A2 Abrams), amelyekből az utolsó kettő típus az újabb beszerzések eredménye. Emellett az Egyesült Államok (AbramsX), Oroszország (T-14 Armata) és Dél-Korea (K3) is bemutatta, vagy a terveit prezentálta a következő generációs harckocsikoncepcióinak. Utóbbi esetében a lengyel fél megállapodásban rögzítette részvételét a fejlesztésben, így feltételezhető, hogy a jelenlegi legnagyobb európai harckocsibeszerző állam nem az MGCS-t, hanem a K3 projekt eredményét fogja választani, amennyiben új generációs harckocsi rendszeresítése mellett döntene. Érdekes kitekintés a témában, hogy Európa hadseregei közül sokan szinte azonnal kinyilatkoztatták igényüket a még fejlesztés alatt álló és feltehetően 2028-tól elérhető Leopard 2A8 beszerzésére, annak tudatában, hogy a Leopard 2 váltását célzó, közös fejlesztési munkák szinte el sem kezdődtek még.  A Krauss-Maffei Wegmann megrendelései a jelenlegi gyártási kapacitás miatt teljes mértékben lefoglalja több évre a gyárat; a hidegháborúban (a MaK gyárral együttesen) elért 300 darab harckocsi/év előállítására jelenleg nem képesek. További érdekesség, hogy Izrael is folytatta a Merkava család fejlesztését, hiszen a közelmúltban kapott sajtónyilvánosságot a Merkava Mk. 5 harckocsi, mint legújabb típus, ami nem is igazán a következő generáció, hanem az eddigi elképzelések technológiai korszerűsítésének jegyeit hordozza magán. Mára egy olyan időszak tanúi lehetünk, ahol a korábbi (de szakmailag is modernnek számító) harckocsik immáron nem képesek teljes mértékben megfelelni az új kihívásoknak, azonban az új generációs társaik 2035/40-nél korábban nem igazán lesznek elérhetőek, főként az alkalmazni kívánt technológia beépíthetőségének (meglétének) hiánya miatt… nos, ebbe a „versenybe” szállt be a Rheinmetall a KF51 Pantherrel, esélyt nyújtva a lehetséges vásárlóknak, hogy a közeljövőben hozzájuthassanak egy olyan, új generációs harckocsihoz, ami magán viseli a továbbfejlesztés lehetőségét.

A KF51 Panther nem az első harckocsiprojektje a Rheinmetallnak. [4] Adja magát a kérdés, hogy az önálló harckocsi – kiemelten az alváz (páncéltest) – gyártási tapasztalatának hiányában miért döntött úgy a cég, hogy előáll egy új harckocsikoncepcióval? A válasz alapvetően egyszerű: a fentebb tárgyalt piaci rés nyújtotta lehetőség mellett a Rheinmetall 2010-ben már készített önállóan a Leopard 2A4-re modernizálást, amelyet az indonéz hadsereg részére szállítottak (Main Battle Tank Revolution – forradalmi alapharckocsi típusnévvel), valamint a brit Challenger 3 projekt partnere a BAE Systemmel alakított közös konzorciummal (Rheinmetall BAE Systems Land), azaz modernizálási tapasztalatokkal rendelkeznek. Emellett, a változó fejlesztési stádiumban álló, számos modern technológiát tartalmazó berendezések megléte mellett a cég rendelkezésére áll egy 130mm-es, nagy hatékonyságú harckocsilöveg az azt kiszolgáló töltőautomatával és kettő típusú lőszerrel. Ezek fundamentumukban hordozzák a projekt esetleges sikerének lehetőségét. Nézzük meg, milyen eredményekkel…

A KF projekt:

A KF elnevezés a „Kettenfahrzeug”, azaz lánctalpas jármű szó rövidítéséből ered, amely a Rheinmetall új generációs harcjárműcsaládját jelöli. A KF utáni szám feltehetően a harci tömegosztályra történő utalás (amely az eddigiek szerint 10 tonnás határon belül értendő, lásd például KF31, KF41 és KF51), valamint az abbéli kategóriába tartozó eszköz bemutatásának sorszáma. [5] Ekképp a KF31 típusmegnevezés a 30 tonnás, lánctalpas járműcsalád első tagjára utal. Innen már szinte gyerekjáték cikkünk főszereplőjének gyári megnevezésének determinálása: az 50 tonnás, lánctalpas járműszéria első tagja.

Általános bemutatás:

A KF51 Panther bemutató példánya a Leopard 2A4 alvázára épült, annak részleges átalakításával, ami leginkább a védettséget és az elektronikát (digitalizálást) érintette. Új fejlesztésű, két fő befogadására alkalmas tornyot kapott, amely magába foglalja a töltőautomatával szerelt harckocsilöveget. Kezelőszemélyzete 3 (+1) fő; parancsnok és irányzó a toronyban, valamint a páncéltest elején, jobb oldalon található a vezető. Mindez kiegészíthető egy fő kötelékparancsnokkal, vagy operátorral (drónkezelővel), aki a vezető mellett, balra foglal helyet. Ezt úgy érték el a mérnökök, hogy a töltőautomata beépítése miatt a Leopard 2A4 páncéltestében található, 27 darabos, 120mm-es harckocsilőszer befogadására alkalmas tárolót kivették, a helyére egy fő kezelő munkaterülete (vagy a KF51 Panther bármely fegyverének utánpótlására behelyezhető moduláris tároló) került. Tervezett (számított) harci tömege 59 tonna, ami közel 4 tonnával nehezebb, mint a KF51 Panther platformjának (Leopard 2A4) eredeti tömege, ugyanakkor közel 3 (vagy lényegesen több) tonnával könnyebb, mint a jelenleg rendszeresített harckocsik; ez a Leopard 2A7+ (~70/76 t) esetében akár 11/16 tonna különbség is lehet.

Armin Papperger, a Rheinmetall cég vezetőjének nyilatkozata alapján a gyártást megközelítőleg 2024 őszén kezdhetik meg, amelyre képes lehet Magyarország és akár Ukrajna is. Számításaik szerint akár 400 darab harckocsi/év kapacitással lesznek képesek szállítani a KF51 Panthert. [6] Felmerül a kérdés, ennyi alvázhoz hogyan tud hozzájutni a Rheinmetall?

Tűzerő:

A KF51 Panther egyik igazi generációváltó tulajdonsága a tűzerejében rejlik – meglepő módon, nem a löveg és annak kiszolgálórendszere miatt, mivel a harckocsi legnagyobb konstrukciós hátránya, hogy csak a látható célokat képes effektíven pusztítani. A KF51 Panther alkalmas a HERO-120, ún. „cirkáló lőszer” (loitering munition) szállítására, indítására és irányítására, így a harckocsiból, az irányzóműszerben nem látható célok precíz pusztítására is képes. (A cikk további részében, mint merevszárnyú drónt említem a HERO-120 cirkáló lőszert.)

A KF51 fő fegyverzete a 130 mm-es L/52 kaliberhosszúságú, Rh-130 típusjelű harckocsiágyú, amely az alkalmazott töltőautomatával együttesen alkotja a Rheinmetall Future Gun System (FGS – jövőbeli löveg rendszer) elnevezésű berendezést. A gyártó számításai szerint ez a löveg 50%-kal nagyobb hatásfokú, mint a NATO-ban jelenleg alkalmazott 120 mm-es harckocsiágyú (ami szintén a Rheinmetall konstrukciója). Adogatása kettő darab, egymás mellett elhelyezkedő, egyenként 10 darab lőszer befogadására alkalmas lőszertárolóból történik, töltőautomata segítségével. Eddig kettő típusú lövedékkel szerelt lőszert fejlesztett ki az FGS-hez a Rheinmetall; a kinetikai energiát használó, űrméret alatti, leválóköpenyes, szárnystabilizált, páncéltörő nyíllövedéket és a többfeladatú (programozható) repeszgránátot. A harckocsik fejlődéstörténetét ismerő Olvasóknak szinte azonnal feltűnhet a párhuzamosság az egykori szovjet T-64/72/80 hasonló konstrukciós dilemmájával, tekintve, az 1960-as évek elejére, a meghatározott harcászat-technikai követelményrendszer miatt a szovjet mérnökök ugyanebbe a helyzetbe kerültek, mivel az alkalmazott fő fegyverzet űrméretéhez alkalmazott lőszerek végett a töltőautomata választása mellett kellett dönteniük, ami később számos tervezési kompromisszum alapja volt. Azóta is sok elemző bírálta a szovjet töltőautomatát – többek között – a szállított lőszerek alacsony darabszáma miatt (ami a T-64/80 esetében 28, a T-72-nél 22 darab). Úgy tűnik, a Rheinmetall mérnökei úgy vélték, a pontos és nagy hatásfokú harckocsiágyú, 20 darabos lőszerkapacitással elegendő a vásárló hadseregek 21. században alkalmazott harcászatához igazodó követelményeinek teljesítéséhez. Belegondolva, a lengyel haderő (is) a dél-koreai K2 Black Panther harckocsit választotta, amelynek töltőautomatájához 16 darab gránátot befogadó lőszertároló tartozik, ami ugyan feltölthető a küzdőtérből is a páncéltestben tárolt, további 24 darab lőszerből, azonban úgy gondolom, a harcászati elveket mindenképpen módosítania kellett a lengyel hadseregnek az új harckocsi karakterisztikájához (például az első körben lecserélni kívánt PT-91 22 darab lőszert befogadó töltőautomatájához képest); és ez várható a KF51 Panther alkalmazása esetében is.

Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy a már említett HERO-120 merevszárnyú drónt képes legyen szállítani és indítani a KF51 Panther, a bal oldali lőszertárolót ki kell szerelni, hogy a 4 darab merevszárnyú drónt magába foglaló indítóállvány befogadására alkalmas legyen a torony, azaz a lőszerkészlet redukálódik 10 darab lőszerre! Véleményem szerint ez még akkor is csekély számú szállított lőszer, ha adott alegységben – legyen ez most egy 4 kocsis szakasz – egy darab HERO-120-assal operáló KF51 Panther található. Úgy gondolom, ez mindenképpen technikai feloldást kíván a Rheinmetall mérnökeitől. Az eddigi kísérletek alapján a töltőautomata (a tűzvezető rendszer segítségével) képes 16 másodperc alatt három, pontos lövés leadására, ami kiváló teljesítmény. A rendszer számított gyakorlati tűzgyorsasága 10 lövés/perc. A 130 mm-es, kinetikai energiát használó páncéltörő lövedék átütési adatai természetesen minősítettek, ám annyi bizonyos, hogy a tervezők szerint az orosz T-14 Armata leküzdésére is képes, a kérdés, milyen távolságon? Hatásos (irányzott) lőtávolsága 6-7000 méter, ami figyelemre méltó, mindannak ellenére, hogy az európai terep összességében erősen átszeldelt és az eddigi tapasztalatok szerint a tűzmegnyitás általános terepszakasza 500-1000 méter. A löveg -9 és +20 fokos vertikális szögtartományban mozog. A löveggel párhuzamosított nehézgéppuska(!) a NATO szabvány .50 kaliberű (12,7×99 mm) lőszerét tüzeli. Így kompenzálhatták a tervezők az FGS relatíve alacsony lőszerkapacitását, tekintve, a nehézgéppuska alkalmas a könnyen páncélozott és páncélozatlan célok pusztítására, akár 1000-1500 méteren is. Az irányzás tekintetében kicsit labilis még a koncepció, hiszen a bemutatott KF51 Pantherbe az EMES 15 irányzóberendezés volt beépítve, ami feltehetően egy kényszermegoldás eredménye lehetett (egyben további kényszermegoldásokat is eredményezett), ugyanis az EMES 15 szériának létezik már modernebb változata, például a második, továbbfejlesztett altípusát (EMES 15A2) építették be a Leopard 2A7 harckocsiba. Feltételezhető, hogy 2022-ben, a KF51 Panther bemutatásakor még nem volt üzemképes, de a KF41 Lynx gyalogsági harcjárműben a közelmúltban már Magyarországon is tesztelt SEOSS-S (Sector) irányzóműszer egy módosított változatát építik majd be a szériajárműbe. (Megjegyzendő, hogy véleményem szerint, bármi, ami új technológiaként megjelenik a KF41 Lynx gyalogsági harcjárműben, azt szinte azonnal láthatjuk majd a KF51 Pantherben is!) A parancsnok a 360 fokos látómezőt biztosító (körbeforgatható) SEOSS-2P (Panoramic) kombinált figyelőműszerrel rendelkezik (ami a KF41 Lynxben is megtalálható), amellyel a harckocsi alkalmas a „Killer-Killer” üzemmódra. Megjegyzendő, a kezelők képesek egymás munkafeladatait átvenni/kiváltani és végrehajtani.

Ahogy a fejezet bevezetőjében kezdtem, a KF51 Panther egyik – ha nem a fő – generációváltó újdonsága, hogy képes 4 darab HERO-120 típusú merevszárnyú drón szállítására, indítására és célravezetésére. Az izraeli UVision által kifejlesztett HERO merevszárnyú dróncsalád – amely jelenleg öt típust számlál (HERO-30/120/400EC/900/1250) – egyik tagja a HERO-120. Indítható földről, járműről, hajóról és helikopterről. Típusjeléből adódóan a tömege 12 kg és 4,5 kg robbanóanyag (páncéltörő vagy többfeladatú repeszfejjel) szállítására képes. Elektromos motorhajtással rendelkezik, ami közel 40 km-es hatótávolságot biztosít számára, 60 perces repülési idő mellett. Működését tekintve a célterület fölé repülve az operátor megkeresi a célt, azt a drón képes rögzíteni és követni, majd kiválasztani a megfelelő becsapódási szöget a legalkalmasabb időben; amennyiben változik a harchelyzet, a kezelő képes megszakítani a támadást, újra cirkáló üzemmódba állítani a drónt és új célt keresni vele. Alkalmas felderítésre, a fej részébe épített elektro-optikai és infrakamera segítséget nyújt a rejtett célok felkutatásában (és megsemmisítésében). További előnye, hogy az operátor egyszerre képes mind a 4 darab (vagy akár az alegység összes) HERO-120-ast vezérelni – erre találták ki és opcionálisan tették átalakíthatóvá a drónkezelő munkaterületét a KF51 Pantherben. A HERO-120 tervezésénél figyelembe vették az eddigi háborús tapasztalatokat, így a GPS jelének támadásával és az interferenciával szemben védetté tették. Találati pontossága kiemelkedő. [7]

Ahogy fentebb említésre került, a KF51 Panther bal oldali lőszertárolójának helyére lehet jelenleg beépíteni a 4 vetőcsövet számláló indítószerkezetet. Amennyiben a harchelyzet megköveteli, az operátor munkaterülete átalakítható további merevszárnyú drónok elhelyezésére. Talán érdemes volna megvizsgálni, hogy oda helyezzék át az indítóberendezést, megőrizve ezzel a 20 darabos lőszerkapacitást, amennyiben a jövőben is a Leopard 2 páncéltestre tervezik építeni a harckocsit…

A fegyverrendszer további tagja a küzdőtérből irányítható, „Natter” elnevezésű, könnyű fegyverplatform, amely alkalmas a 7,62x51mm géppuska (ez volt látható a bemutató példányon is), a 12,7×99 mm nehézgéppuska és a 40 mm-es gránátvető befogadására is. A 360 fokban körbeforgatható platform vertikálisan -15 és +85 fokos mozgástartományra képes, adott esetben drónok pusztítására is alkalmas lehet.

A KF51 Panther tűzereje – papíron – kiváló. A 20 darabos lőszerkapacitás érthető, ugyanakkor a merevszárnyú drón szállítására alkalmas kocsik lőszerkészlete elfogadhatatlan. Az irányzóműszer cseréje (és az ebből következő változások) a másik aktuális probléma, amelyre válasz lehet a SEOSS-S irányzóműszer. Véleményem szerint a merevszárnyú drónok indítási helyét változtatni szükséges. Noha a cikkben nem volt szó róla, a stabilizátor, mint a tűzvezető rendszer egyik meghatározó eleme, és annak hatásfoka továbbra sem ismert. Végezetül, az FGS – benne az Rh-130 harckocsilöveg – jelenleg nem NATO szabvány. Ennek eléréséhez további vizsgálatok és stabil eredmények, valamint sikeres rendszeresítésekor a teljes üzemeltetési feladatok átkonvertálása szükséges. Ugyanakkor a NATO integrálásban segítséget nyújthat, hogy az egyik legfrissebb, elérhető amerikai tanulmány szerint a 2040-től alkalmazni kívánt, ötödik generációs harckocsi fő fegyverzetének a 130mm-es löveget képzelik el… [8]

Védettség:

Az elmúlt időszak haditapasztalatai alapján (nem csak az orosz-ukrán háború kapcsán!) előtérbe kerülő, újabb veszélyforrásokra tekintettel (drónok; aknák; fentről támadó páncéltörő rakéták és tüzérségi lövedékek; új generációs, űrméret alatti tüzérségi lőszerek stb.) a KF51 Panther páncélvédelme öt területre osztható. Hagyományos, hengerelt és hegesztett acélpáncélban elhelyezett NERA; passzív, moduláris kiegészítő páncélzat; reaktív páncélzat; fentről érkező támadások elleni, aktív védelem (ennek a cég a „Top Attack Protection System” – fentről érkező támadás védelmi rendszer – elnevezést adta) és aknavédelem. Természetesen, ezeket a berendezéseket még nem láthatta a nagyközönség stabilan működni, de a koncepció lényege, hogy a Rheinmetall fejleszti a találat előtti reagálás, a nagy sebességgel becsapódó, kinetikai energiát használó lövedékek elleni aktív védelmi rendszerét is. A túlélőképesség felépítése a következő: a harckocsi rendelkezik alap páncélvédettséggel (NERA, hengerelt és hegesztett acélpáncélban), amelyet kiegészít a moduláris rendszerű (azaz találatot követően, tábori körülmények között is cserélhető), új technológiával készített, passzív páncélzat. Az aktív védelmi rendszer két területre osztható, a fentről érkező támadások, valamint a hagyományos tüzérségi gránátok és páncéltörő rakéták elleni részre. Mindkettő lényege, hogy a találat előtt reagálni képes védelmi rendszer elsőként a ROSY ködgránátvetőből indít megfelelő számú ködgránátot a harckocsi vizuális és bemérési védelmére, majd – amennyiben ez szükséges, azaz a korábbi védőintézkedések ellenére csapás érné a páncélost – töltetet indít, amelynek robbanása semlegesíti, eltéríti vagy csökkenti a támadó fegyver hatásteljesítményét. Az aknák ellen kiegészítő páncélzatot lehetett megfigyelni a bemutató KF51 Pantheren. Feltehetően a német hadsereg harcászatát alapul véve, valamint a moduláris kiegészítő páncélzat miatt nem szerelhető műszaki aknamentesítő készlet a harckocsira (azaz nem láthatóak az erre szolgáló felfüggesztési pontok).

Összegezve, a Rheinmetall mérnökei törekedtek arra, hogy a várható támadóeszközök ellen a lehető legnagyobb túlélőképességgel rendelkezzen a KF51 Panther, azonban pont az új technológiákra épülő védelmi rendszerek állnak még fejlesztés alatt.

Harcvezetés:

A KF51 Panther másik generációváltó területe a harcvezetésben rejlik. Azon túl, hogy a kezelők bármely munkaterületen képesek átvenni egymás feladatait, a harckocsi alkalmas a rejtett, védett és összehangolt digitális adatkezelésre és -közlésre. E cikk keretében három oldalról, leegyszerűsítve vizsgálom a harcvezetés lehetőségeit: a, összehangolt, digitális adatkezelés; b, helyzetfelismerő rendszer; c, vizuális (műszerrel támogatott) felderítés.

A KF51 Pantherben megtalálható a „NATO Generic Vehicle Architecture” rendszer (NGVA – NATO általános jármű vezérlőközpont), amely egy sokrétű, digitalizált berendezés; alkalmas a biztonságos harcvezetés – fentebb jellemzett – támogatására. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy egy biztonsági rendszerrel ellátott számítógép segítségével, valós időben kérhet a megfelelő jogosultsággal rendelkező, adott szintű parancsnok digitális információt és közvetítheti azt az alárendeltségébe tartozó csapatok felé; a kiegészítő programok segítségével kielemezheti a (harc)helyzetet, majd adott esetben, akár az utasításait is küldheti ezzel.

A helyzetfelismerő rendszer (Situation Awareness System), mindannak ellenére, hogy leginkább a tűzerő részét képezi, fontos eleme a harcvezetésnek, tekintve a 6 darab kamera segítségével, 360 fokban megfigyelt harcmezőn képes detektálni és követni az esetleges veszélyforrásokat (célokat); a kezelők által kiválasztott fegyvert – véleményem szerint durva irányzással – a célra vezetni; emellett  a digitális jelerősítés végett segítséget nyújtani a rossz látási viszonyok között nem, vagy nehezen felderíthető terep(tárgyak) lokalizálásában és elemzésében. Egyben a védelmi rendszer részét is képezi, egyfajta előrejelzőként segítve azt. (Azt gondolom, a KF51 Pantherbe is a SAS-360 helyzetfelismerő rendszert építik majd be, amint a KF41 Lynxben elérhetővé válik.)

A fenti berendezések mellett a parancsnok (azaz adott esetben az összes kezelő) rendelkezésére áll a 360 fokban körbeforgatható figyelőműszer, amely két síkban stabilizált látómezővel és beépített lézertávolságmérővel rendelkezik.

Mozgékonyság:

Tekintve, hogy a KF51 Panther jelenlegi tömege 59 tonna és a meghajtást az MTU MB 873 Ka501 típusú, 1500 lóerős (1100 kW) motorja végzi, könnyen belátható, hogy a harcászati mozgékonysága – az 1100 literes üzemanyagkapacitással – kiváló. Ugyanakkor a hadászati és stratégiai mozgékonysága komoly üzemeltetési kihívás.

A bemutató példányt a Leopard 2A4 alvázra tervezték, ekképp a KF51 Panther jelenlegi mozgékonyságáról nem igazán érdemes komoly elemzést írni, alapvetően két okból. Az 1985-től gyártott Leopard 2A4 motor- és erőátviteli rendszere ismert, azon – a 21. század technológiai lehetőségeit figyelembe véve – elektronikusan javíthattak. Másodsorban valóban úgy gondolom, amennyiben komoly megrendelést remél a projekttől a Rheinmetall, akkor másik alvázra szükséges tervezni a harckocsit, mivel számításaim alapján nem lesz elegendő számú Leopard 2 alváz a sorozatgyártáshoz. Az alváz beszerzésének lehetőségeit később tárgyalom.

Üzemeltetés:

A KF51 Panther tervezésénél arra is figyelmet fordítottak a mérnökök, hogy a lehetőségekhez mérten megkönnyítsék az üzemeltetés rendszerét is, mindannak ellenére, hogy a projekt jelenlegi helyzetében ez mindössze részlegesen megvalósítható, nemcsak az alváz, hanem az új kialakítás és technológia megléte miatt is. A leendő vásárlók számára tehát fontos körülmény, hogy a generációs ugrás egyik velejáró többletfeladata és -költsége az üzemeltetési rendszer átalakítása. Az új fegyverzet (löveg, drón, nehéz- és irányított géppuska); a moduláris rendszerű, kiegészítő páncélzat és aktív védelem; a modern, főként digitális berendezések; valamint a végleges alváz önmagukban hordozzák az alkalmazó hadsereg teljes üzemeltetési rendszerének típushoz igazodó átalakítását, nem beszélve a kiképzésről! Úgy gondolom, a projekt jelenlegi státuszában még csak nem is prognosztizálható az üzemeltetés várható költsége, így erről írni is csak képzelgés volna.

Vetélytársak:

A KF51 Panther vizsgálatához elengedhetetlenül hozzátartozik a többi harckocsi(koncepció)val történő összehasonlítása is, ami azonban az elérhető adatok alapján nem igazán lehetséges, hiszen minősített (és folyamatban lévő) projektek lévén csak a koncepciójuk irányát lehetséges összevetni. Ez alapján a KF51 Panther jelenleg a generációváltó, továbbfejlesztett Leopard 2 köntösét öltheti magára. Azonban, amennyiben új alvázra helyezik, akkor már egy teljesen más képlet áll elő, amibe most még hipotetikusan sem érdemes belemenni…

Jelen állapotában tehát két megközelítést érdemes vizsgálni; egyrészt a meglévő harckocsik továbbfejlesztett változatait (például: Leopard 2A8, Challenger 3, Ariete C2, Merkava Mk. 5), amelyek sorozatgyártása a nagyon közeli jövőben várható, valamint a következő generáció képviselőit (MGCS, AbramsX, K3, T-14 Armata).

Az első körben nevezett típusok közös jellemzője a 120 mm-es harckocsilöveg, amely jelenleg kielégíti a NATO ezirányú harcászati elvárásait (főként az L/55 kaliberhosszúságú)! Ebben a tekintetben a KF51 Panther nagyobb hatásfokú löveggel rendelkezik, ami miatt a következő generáció tagja is lehet, azonban a kérdés, hogy tűzereje valóban nagyobb-e? Véleményem szerint, amennyiben sikerül megoldani a 20 darabos lőszerkészlet megtartását a 4 darab merevszárnyú drónkapacitás mellett, akkor igen, lehetséges; mindannak ellenére, hogy a KF51 Panther rendszeresítésekor a harcászati eljárásokat (benne az üzemeltetéssel és kiképzéssel) adoptálni szükséges az új technikához, ami egyértelműen felvetheti a kérdést, hogy ténylegesen elérhető olyan mértékű tűzerőnövekedés a KF51 Panther fegyverzetével és annak kiszolgáló rendszereivel, ami indokolná a jelölt változtatásokkal járó többletfeladatokat és -költséget? Úgy gondolom, erre hamarosan megkapjuk a választ.

A másik tényező, hogy az első körben nevesített harckocsik – amelyek alapvetően a meglévő altípusok soron következő továbbfejlesztése – üzemeltetési feladatai nem jelentenek akkora kihívást, mint egy teljesen új típus!

A gondolatsort zárva, a még el nem érhető, de beépítésre tervezett, új technológiákra (helyzetfelismerő rendszer, aktív védelem stb.) történő várakozás megéri-e a nemzeteknek a jelen biztonságpolitikai helyzetben? Hiszen, hamarosan elérhetőek lesznek a meglévő harckocsik újabb altípusai, a következő generáció pedig még fejlesztés alatt áll, várható sorozatgyártásuk 2035/40 körül várható… (Megjegyzendő, hogy e tekintetben például Lengyelország – Európa, s talán a világ jelenlegi legnagyobb példányszámú harckocsit beszerző állama – egyértelműen kinyilatkozta elképzelését.)

A világ ismert harckocsiprojektjeivel történő összehasonlítás igencsak nehézkes, mivel bármennyire is azt gondolnánk, hogy alapjaiban egységes a harckocsival szemben támasztott műveleti követelményrendszer a világon, nem így van. Ekképp úgy vélem, a KF51 Panther az európai piacra készül. Az orosz T-14 Armata szinte teljesen más alapkoncepció, az AbramsX fő fegyverzete jelenleg a 120 mm-es, töltőautomatával támogatott, átdolgozott koncepciójú harckocsiágyú, lényegesen magasabb számú szállított lőszerrel, mint a KF51 Panther, kiegészítve drón- és fentről támadó, irányított páncéltörő rakétakapacitással, kezelők nélküli toronnyal és sorolhatnánk. Ugyanakkor a már említett, 2040-re prognosztizáló amerikai tanulmány a könnyű harckocsik fegyverzetének a 120 mm-es löveget tekinti és az alapharckocsinak 130 mm-est determinál, azaz megjósolhatatlan a döntéshozók választása. Jelenleg a koreai K3 is a 130 mm-es löveggel van tervezve. A T-14 Armata kivételével mind alkalmas a drónok szállítására és irányítására, aktív védelemmel rendelkeznek stb. Azaz kiforratlanok; megjegyzendő, ez igaz a harcászat-technikai követelményekre is (ez alól talán csak a T-14 Armata a kivétel).

Tehát ott tartunk, hogy tervezhető ugyan a jövő harckocsija, de messze nem áll még készen…

Összegzés:

A hadtörténelem kedvelőinek bizonyára eszébe jutott az alaptézis a fenti sorok olvasásakor, hogy a történelem valóban ismétli önmagát? Olybá’ tűnik, az 1973. évi Jom Kippur-i háborút követő időszak – más köntösben ugyan, de – megismétlődik, amelynek eredménye egy (harcászat-)technikai és technológiai ugrás, amit a háborús tapasztalatok (benne a változó hadviselési formák) hívtak életre. Ugyanakkor a beépíteni kívánt technológia mértéke és a harckocsival szemben támasztott, jövőben elképzelt követelményrendszer kapcsán fennálló és a fizikai lehetőségekkel jelenleg feloldhatatlan ellentét eredménye eddig nem bontakozott ki a világ előtt. És emiatt lehet potenciál a KF51 Panther harckocsiban…

Amennyiben a Rheinmetall rendszerben gondolkodik – márpedig úgy gondolom, hogy azt teszik, hiszen profitorientált cég – akkor a meglévő platformokat figyelembe véve egy részeiben variálható, teljes harcjárműrendszert kíván megvalósítani és piacra dobni. Csak éppen a legfontosabb, a platform nincs meg. A Leopard 2A4 alváz jó választás lehetne (megbízható és tartalékkal rendelkezik), azonban korlátozott számban áll rendelkezésre jelenleg, emellett a KMW gyártási kapacitása se teszi lehetővé egy többszáz (-ezer) darabos, esetleges Rheinmetall – Leopard 2 alvázakra vonatkozó – megrendelés teljesítését (kivéve, ha a KMW a Leopard 2A7 és A8 szerződések kapcsán, új gyárak bevonásával a termelési kapacitásának növelésébe nem kezd). Megoldás lehet, ha a Rheinmetall megvásárolja a Leopard 2 alváz gyártási jogát és bevezeti a termékpalettájába (vagy más harckocsialváz licenszét). Úgy gondolom, hogy a KF51 Panther tekintetében a legfontosabb jelenleg az alváz kérdése. Az a véleményem, hogy a 40 tonnás harcjárműcsalád (KF 41 széria) nem alkalmas a 130 mm-es löveggel szerelt torony befogadására, emellett páncélvédelme elmarad az alapharckocsival szemben támasztott követelményektől. A Rheinmetall nem rendelkezik harckocsialváz tervezési és gyártási tapasztalatokkal, így nyílt forrásokból megjósolhatatlan, hova tart ez a folyamat. Ugyanakkor a KF51 Panther koncepció jó irányban halad; amennyiben megfelelő alvázra helyezik a projektet, akkor a kezelőszemélyzet nélküli torony kifejlesztéséből eredő előnyök mellett lehetőség kínálkozik egy valódi harcjárműrendszer kialakítására. Támogató feladatkörre alkalmazható lehet egy megerősített páncélvédelmű Lancet, csapatlégvédelemre (benne a drónelhárítással) a Skyranger torony és folytathatnánk a további harctámogató változatok lehetőségeinek felsorolását. Így már a vásárló államok hadseregeinek elfogadható arányú lesz az üzemeltetés és kiképzés miatti átállásból eredő többletfeladat és -költség, mivel olyan mértékű előnyt nyújthat a Rheinmetall harcjárműrendszere, ami miatt érdemes foglalkozni egy ilyen irányú beruházással.

A fentiek alapján, összességében azt gondolom, hogy a KF51 Panther további fejlesztése és majd esetleges rendszeresítése bármely érdeklődő állam (vásárló) részére – a közeljövőben várható, a továbbfejlesztett harckocsik gyártási, emiatt beszerzési lehetőségeinek korlátai mellett is – reális elképzelés lehet, amennyiben sikerül megvalósítani az azonos platformra épített harcjárműcsalád koncepcióját.

Mindezek nélkül, a Rheinmetall KF51 Panthere egy progresszív projekt jelenleg…

A KF51 Panther (és Magyarország kapcsolatának) mérföldkövei

• 2022. június 13.: a KF51 Panther bemutatása az Eurosatory 2022 kiállításon (Párizs).

• 2022. szeptember 2.: a Rheinmetall és az UVision partnerségének kezdete; a HERO-30 bejelentése.

• 2023. február 9.: a Rheinmetall és Ukrajna tárgyalása; a Rheinmetall 2024. május-augusztusra ígéri a sorozatgyártást.

• 2023. március 15.: a Rheinmetall nyilatkozata, hogy a magyarországi gyárban képesek gyártani a KF51 Panther harckocsit.

• 2023. március 17.: a Rheinmetall vezetőjének nyilatkozata, Ukrajnában képesek gyárat létesíteni, ahol 12-14 hónap alatt felépülhet a létesítmény. Megközelítőleg 400 darab/év kapacitással tudnák gyártani.

• 2023. július 20.: Megyarország szerződést ír alá a Rheinmetall gyárral, amelyben HERO merevszárnyú drónok 2024-25-től kezdődő beszerzése szerepel.

• 2023. augusztus 17.: a Zalazone ipari parkban felépült, Rheinmetall Lynx gyáravató ünnepség keretében Magyarországra érkezett a KF51 Panther harckocsi.

• 2023. augusztus 23.: a magyar miniszterelnök közösségi médiaoldalán közli, hogy Magyarország belép a KF51 Panther fejlesztésébe.

• 2023. szeptember 9.: a Rheinmetall vezetőjének nyilatkozata, Magyarországon gyárthatják a KF51 Panther harckocsit, megközelítőleg 15 hónap múlva már felkészültek lesznek a sorozatgyártásra. Német sajtóhírek szerint Magyarország nemcsak gyártani, de alkalmazni is fogja a KF51 Panther harckocsit.

Források:

[1] https://www.facebook.com/panczelosok/posts/pfbid0211RnvQCRhdKDwLyqqzxmxt6Zzjd396wDzNRf34u6xsBuocRroL3GJ7hiWtECpNr7l

[2] https://www.facebook.com/lhsn.hu/posts/pfbid0zgK61pMxgTUcxpsoVBkPfBfPgcVSAntKrakUvkm8Ukvsc5dVWvF2s996gL5TSzcLl

[3] https://decode39.com/7658/italy-and-germany-join-forces-on-tanks-are-jets-next/

[4] A Rheinmetall-Borsig (a Rheinmetall jogelődje) részt vett a Leichttraktor (VK-31) könnyű harckocsi prototípus fejlesztésében, valamint az MBT Revolution önálló és a Challenger 3 kooperatív modernizálásában

[5] vö.: https://www.edrmagazine.eu/rheinmetalls-first-mbt-the-panther

[6] https://defence-industry.eu/rheinmetall-will-be-ready-for-serial-production-of-kf-51-panther-in-15-18-months/ és https://korkep.sk/cikkek/friss-hirek/2023/03/17/a-rheinmetall-15-honapon-belul-megkezdi-a-kf51-panther-sorozatgyartasat/ és

https://www.defensemirror.com/news/34150/German_company_Rheinmetall_to_Produce_Panther_KF51_Tanks_in_Ukraine

 
[7] https://www.rheinmetall.com/en/products/loitering-ammunition/loitering-munitions-hero és

https://www.rheinmetall.com/en/media/news-watch/news/2022/2022-09-02_rheinmetall-and-uvision-to-supply-hero-loitering-munitions-to-a-major-european-nato-partner

[8] https://imgur.com/a/VS2RNex